Ha valamelyik meglévő fiókrendszert más értékekkel használjuk, akkor nem érdemes új rendszert csinálni, érdemes a meglévőt átvariálni.


Egy fiókrendszer létrehozásához mindenképpen meg kell ismernünk a fiókrendszerek működését.




Fiókrendszer létrehozásának folyamata röviden:


  • Azt kell elhatároznunk, hogy hány alapelem fog tartozni a fiókunkhoz. Mindenképpen kelleni fog egy fenék lap és egy hátlap, mivel ezeket a szabáslistán szeretnénk látni. Ezen felül már csak olyan anyagok kellenek, amiket megjeleníteni, vagy árazni szeretnénk.
  • Kell egy alapelem csoport
  • A csoporton belül létre kell hoznunk a rendszerhez tartozó összes méretet (vagy csak azokat, amiket szeretnénk használni)
  • Ezután a méretszűréseket kell megcsinálnunk minden alapelemre.
    Figyelem! A méretszűréseket fontos pontosan beállítani, ellenkező esetben "széteshet" a berendezésnél a fiiókbelső, ha a program többet is megpróbál behelyezni.
  •  Definiálnunk kell az összes méret részelemeit. Érdemes a már meglévő fiókrendszerekből átmásolni a részelemeket és azokat átalakítani
  • Miután kész vagyunk a rendszerrel, be kell állítanunk az alapbeállításokban, hogy utána korpusz tulajdonságoknál ki tudjuk választani.




1. Alapelem csoport, alapelemek és részelemek létrehozása


Az alapelemek oldal részeletes leírását a tudástár alapelemek oldalán tudjuk elolvasni. A fiókrendszer felépítéséhez szükség lesz ezekre az ismeretekre.


  • Az első lépés az alapelem csoport létrehozása, hozzunk létre egy alapelem csoportot egy tetszőleges névvel. Célszerű a fiókrendszer nevét emgadni a csoport nevének. Példánkban a StrongBox rendszert fogjuk létrehozni.
  • Ezután a létrehozott alapelemcsoportunkba hozzuk létre az összes lehetséges méretet, amit használni szeretnénk.

  • Célszerű beállítani a méret szűrést a következő lépésben. Ezt minden alapelemhez (fiókmérethez) be kell állítanunk, minden dimenzióban. Fontos, hogy precízen állítsuk be és le legyen fedve minden fiókbelső hely méret, amit használunk. Ne legyenek összeakadások sem, mert ilyenkor könnyen széteshet a rendszerünk.
    • A szélességi szűrés lehet ugyanaz minden méretnél, a fiókkáváknak meg tudjuk adni, hogy mennyivel beljebb kezdődjenek a korpusztól mérve.


Az első három képen az azonos magassághoz tartozó különböző mélységek méretszűrései láthatóak, az utolsó két képen pedig különböző magasságú fiókbelsők szűrései láthatóak. Látszik az is, hogy a méretben utolsó elemnek érdemes egy magasabb értéket megadni, hogy például az 550 mély elemet ne csak 604mm mély fiókdoboz helyre tegye be a program, hanem nagyobba is, mivel a StronBoxból nincsen nagyobb méret.



  • A méretszűrések beállítása után definiáljuk a méretekhez tartozó részelemeket. Érdemes egy másik fiókrendszer részelemeit átmásolni kezdésnek és azokat átalakítani. Később az új rendszerünk egyik kész méretének elemeit használhatjuk alapnak. A StrongBoxhoz szükségünk lesz fenék lapra, hátlapra, jobb és bal oldalra. A tandemboxnál több részelemet is megadunk, de jelen esetünkben nem szükséges, ugyanis a StrongBoxot szettben árazzuk be, nem elemenként. Még a fióksínre lesz szükségünk méretezés miatt. Ezeket a részelemeket akár át is másolhatjuk a tandembox alapelem csoport egyik azonos méretű alapelemeitől.

    • A többi részelemre nem lesz szükségünk a tandembox rendszerből, ugyanis azok csak árazásra szolgálnak a Gyártás-előkészítőbe. Természetesen, ha szeretnénk vehetünk fel több részelemet, amiket árazni tudunk. Erről leírást itt lehet olvasni.




2. Részelemek méreteinek és pozícióinak a meghatározása


Következő lépésként be kell állítanunk a fenék lap és a hátlap méreteit. Ezeket tudjuk dinamikusra, vagy fixre is állítani. A két elem szélességét mindenképpen dinamikusra kell állítanunk. A fiókrendszer leírásában minden esetben feltüntetik mekkora helyet kell hagyni a fiókbelsőnek, ezt az értéket kell megadnunk a kalkulációs táblázat segítségével.

    • Mivel a tandemboxról másoltuk az elemeket, így elég csak módosítani az értékeket értelem szerűen.
    • Felül a Rajz opcióra váltva láthatjuk, hogy a fiókbelsőnk hogy fog kinézni a fiókdoboz helyen belül. A bal alsó sarokban a csúszkákat az éppen kiválasztott fiókbelső méretszűréséhez kell igazítani, hogy megjelenjen.



2.1 Hátlap mérete: (fiók hátlap alapelem)


  • Szálirányú méret: Jelen esetben a szálirány a hátlap magassága, a legtöbb rendszer esetében ez fix, tehát elég kiválasztanunk a fix méretet és a kalkulációs táblázat utolsó sorába beírni a magassági méretet számként.



  • Keresztirányú méret: Itt már egy dinamikus értéket kell beállítanunk, mert a hátlap szélessége a szekrény méretével változik.
    • Állítsuk be a befoglaló bútort, mint kiinduló méretet (ez jelen esetben NEM a szekrény szélessége, hanem a fiókdoboz hely szélessége)
    • Ezután a kalkulációs táblázatban meg kell adnunk egy negatív értéket, vagyis, hogy a fiók doboz hely (=belső korpusz) szélességéből mennyit vonjon le a program, hogy kijöjjön a hátlap szélességi mérete. Ez a tandemboxnál méretlinkkel van megoldva, tehát egy alapanyag egyik értékével számolunk. Erre akkor lehet szükség, ha többféle fiókcsúszót szeretnénk használni a fiókbelsőnkhöz, amik befolyásolják a hátlap és fenék lap szélességét. Jelen esetben fix értékkel fogunk számolni.

      A StrongBox esetében a hátlap szélessége a belső korpusz mérete-89mm. Ez a kalkulációs táblázatban és az alapelem keresztirányú méreténél a következő képpen fog kinézni:



2.2 Hátlap pozíciója: (fiók hátlap alapelem)



  • Szélességi pozíció: Itt kell megadnunk, hogy mennyivel beljebb kezdődjön a hátlap a belső korpusz szélétől. Ez az érték a StrongBox esetében 44,5mm lesz, mivel 89mm-el csökkentettük a belső korpuszhoz képest a szélességét.


  • Mélységi pozíció: Itt már kicsit bonyolultabb, de elég logikus a kalkuláció. Mivel a hátlap ráütődik a fenék lapra, így a hátlap pozíciója a fiókelőtől mérve a fenék lap hossza, mínusz a hátlap vastagsága. Jelen esetben ez 16mm, de alkalmazhatjuk a hátlap anyagának az első értékét, ami az anyag vastagságát jelenti. (A fenék lap hosszának mérete a fióksín mínusz 5mm a katalógus szerint)
    • Arra figyeljünk, hogy a kiindulás és hányad kapcsolók a képen látható állapotban legyenek és negatív legyen a kalkulált érték. Így lesz az érték a fiókelőtől számítva hátrafele.



  • Magassági pozíció: Itt egy méretlinket fogunk használni, ami az egységes fiók emelés. Ezt az értéket a méretrendszerben tudjuk állítani, hogy a fiókdoboz helyen belül milyen magasan kezdődjön a fiókbelső, hol legyen az alja. Ehhez az értékhez még hozzá kell adnunk 16mm-t, ami a fenék lap vastagsága. Az értéket Alulról számítjuk.




2.3 Fenék lap méretei: (fiók vastag fenéklap alapelem)



  • Szálirányú méret: A fenék lap hossza. Itt egy fix méretet fogunk megadni, mivel ez minden méretnél adott, jelen esetben a fióksín hossza mínusz 5mm.



  • Keresztirányú méret: A fenéklap szélessége. Itt szintén egy dinamikus méretet kell beállítanunk, ahogy a hátlap szélességéhez. A kiindulásunk itt is a befoglaló bútor (fiókdoboz hely; belső korpusz szélessége) lesz, amiből jelen esetben 2x37,5mm-t kell levonnunk (negatív értékre lesz szükségünk), hogy megkapjuk a fenéklap szélességét.



2.4 Fenéklap pozíciói:



  • Szélességi pozíció: A fenék lapot belső korpusz bal oldalától 37,5mm-el kezdjük.



  • Mélységi pozíció: A fenék lap előről nézve nulláról indul, így csak azt kell beállítanunk, hogy a kiindulás Előről legyen.



  • Magassági pozíció: Ide ugyanazt a fiókdoboz emelés értéket adjuk meg Alulról, mint a hátlapnál, de itt már nem adunk hozzá semmilyen értéket. Megadhatunk egy fix értéket is, hogy ha szeretnénk, de ezzel a méretlinkkel egységesen tudjuk az összes alapelem kezdő magasságát állítani a méretrendszerből, ami sokkal kényelmesebb, mint esetlegesen egyesével átállítani.




2.5 Fiók oldalak méretei: (fiók bal oldal és fiók jobb oldal alapelemek)


  • A fiókoldalak méretei jelen példánkban fix, így azokat fix méretként megadjuk minden mérethez. A szálirány lesz az oldal magassága, a keresztirány pedig a hossza.




2.6 Fiók oldalak pozíciói:



  • Szélességi pozíció: A szélességi pozíció a fenék lap pozíciójából számolható ki. Úgy kell kiszámolni, hogy illeszkedjen a fenék laphoz, ahogyan szeretnénk. Objektum tervezőben készített fiókkáva esetében a pozíció függ az objektum helyzetétől a befoglaló formájában. Tandembox esetében az objektum tervezőben a mintához a befoglaló forma szélétől 4mm-re csatlakozik a fenéklap, így a fenéklap szélességi pozíciójából 5mm-t kell levonni balról, ahol a káva kezdődik.
    • A jobb oldali kávánál ugyanezt az értéket kell megadni, de a kiindulás jobbról történik és negatív a kalkulált érték



  • Mélységi pozíció: Előről 1mm, mivel ez is illeszkedik a fiókelőre.
  • Magassági pozíció: Ide ugyanazt a fiókdoboz emelés értéket adjuk meg Alulról. Megadhatunk egy fix értéket is, hogy ha szeretnénk, de ezzel a méretlinkkel egységesen tudjuk az összes alapelem kezdő magasságát állítani a méretrendszerből, ami sokkal kényelmesebb, mint esetlegesen egyesével átállítani. fontos, hogy minden részelemnek egységes érték legyen a magassági pozíció.


Ezzel gyakorlatilag készen is vagyunk az első mérettel, ami a megjelenítést és gyártás-előkészítést érinti. Ezután már csak olyan alapeleme(ke)t kell felvennünk, amiket árazáshoz szeretnénk használni. A BLUM rendszereknél külön van fiókkáva és sín, illetve rögzítők is részelemként, de ha szettben vesszük a fiókot, elég egy plusz részelem, ahol ezt beárazhatjuk.


A StrongBoxhoz fel fogunk venni minden alapelemhez egy részelemet, amivel a szettet tudjuk árazni.




3. Anyagbeállítások



  • A fiók vastag fenéklapnak és a fiók hátlapnak kiválaszthatjuk a fiók fenék vastag (16) anyagot, amihez anyag cserében hozzárendelhetjük a 16-os forgácslapokat.



  • A fiók bal és jobb oldalnak előszőr is létrehozunk egy fiktív anyagot, amiket az alapelemhez rendelhetünk. Ezeket később lecserélhetjük egy fix fiók mintás anyagra, így tudjuk majd állítani a káva színét az anyag csere segítségével.
    • Ha megfelel nekünk valamelyik (pl. tandembox) megjelenése a berendezőben, akkor hozzárendelhetünk egy már meglévő fiktív anyagot, ugyanazt, ami ugyanazon mérető tandembox fiók oldalához van rendelve például. A példa kedvéért hozzunk létre egy fiktív anyagot az oldalaknak. Minden magassági mérethez egy külön fiktív anyagok hozzunk létre. Nyugodtan használhatjuk a fiktív fiók vasalatok csoportot az alapanyagoknál, nem szükséges új csoportot létrehozni.
    • Ebben a csoportban érdemes egy már meglévő rendszerhez tartozó  anyagokat használnunk. Elég rákattintanunk a Tandembox M-re például és átnevezzük, majd megnyomjuk az Új anyag gombot. Később ezt az anyagot nevezhetjük át minden méretre, létrehozva az összes magassági méret fiktív anyagát.




      Figyeljünk arra, hogy a mértékegység és Típus megegyezzen a képen látható beállítással.


    • Miután létrehoztuk az anyagokat, rendeljük hozzá a fiók oldalainkhoz a megfelelőt.
      • Lépjünk vissza az alapelemekhez
      • Válasszuk ki az oldal részelemet a listából
      • Kattintsunk a képen jelült mezőbe


      • A felugró ablakban válasszuk ki a megfelelő alapanyagot.



      • Nyomjuk meg az "OK" gombot


  • Hozzunk létre egy részelemet, amit csak arra fogunk használni, hogy a fiókszettünket beárazzuk. Természetesen a fiókbelső minden alkatrészére létrehozhatunk egy ilyet, jelenleg csak a szettet fogjuk megcsinálni, többre nincsen szükségünk. Ehhez szükségünk lesz egy fiktív anyagra is. A fiktív anyagot minden egyes mérethet külön meg kell csinálnunk. Ezt akár megtehetjük egyszerre, nem kell egyesével alapelemenként.
    • Amennyiben nem szeretnénk több színben megjeleníteni és árazni a fiókbelsőnket, elég egy konkrét anyagot létrehozni, amit hozzárendelhetünk az alapelemhez közvetlenül, nem szükséges fiktív anyagot.



    • Rendeljük hozzá az alapelemhez ezt az anyagot. Ennek az alapelemnek olyan nevet adjunk, amit szeretnénk, hogy a Gyártás-előkészítőben megjelenjen.




4. Konkrét anyagok


A korpusz elemekhez már megvannak a forgácslapok a bútorlapok anyag csoportban, így azoknak nem kell külön létrehoznunk, hacsak nem egy olyan forgácslapot szeretnénk használni, amit még nem vettünk fel a bútorlapokhoz.


A következő lépésben létrehozzuk a konkrét anyagokat. Logikailag a legegyszerűbb talán, ha minden fiktív anyaghoz létrehozunk egy anyag típust és ehhez konkrét anyagként annak az anyagnak a különböző változatait. A fiók szett alapelemhez például a különböző színek lehetnek külön konkrét anyagok. Felvehetünk egy új alapanyag csoportot is a fiókrendszerünk konkrét anyagainak, később a Gyártás-előkészítő anyagösszesítés részében így külön tudunk szűrni ezekre az anyagokra. A csoportot létrehozásánál pipáljuk be a közvetlen választást.


  • Az Anyag típus neve lehet ugyanaz, mint a fiktív anyag neve, a konkrét anyagnál pedig külön meghatározzuk a színeket. A konkrét anyagokat itt már be is árazhatjuk és ide cikkszámokat is felvihetünk.
  • Az anyag mértékegysége jelen esetben legyen db, a típusa pedig lehet vasalat, vagy kiegészítő, ez a Gyártás-előkészítésben számít a szűréseknél.




Itt is teljesen mindegy milyen néven vesszük fel az anyagokat, a lényeg, hogy ez fog megjelenni a Gyártás-előkészítő anyagösszesítés részén.



A fiókkávákhoz a fix fiók minták csoportban kell felvennünk olyan alapanyagokat, aminek ugyanaz a neve, mint az objektum tervezőben megrajzolt fiókkávának. Az objektum tervezőben a mintát a ...Data\frontok\egyebek mappába kell elmenteni. Az anyag cserénél a fiók oldal alapelemhez tartozó fiktív anyagot kell ezekre a mintákra lecserélni. Később beszélünk az anyag csere beállításokról is.




Kész is vagyunk az első alapelem, valamint az összes anyag (fiktív és konkrét) létrehozásával. Ezek után minden méretben létre kell hoznunk a részelemeket és hozzárendelni őket a megfelelő alapanyagokhoz.




5. A különböző méretek részelemeinek meghatározása


A legegyszerűbben a már elkészült méret részelemeinek másolásával tudjuk a többi méretet létrehozni. Miután átmásoltuk az előző méretből, a következő értékeket kell átírni a részelemeknek a különböző mélységi méreteken.

5.1 Változtatások mélységi méretkülömbségnél:


  • Másoljuk át az első, jelen esetben 86/270-es méret összes részelemét a már létrehozott 86/300-as mérethez.
  • A különböző értékeket változtassuk meg. (A következő változtatások azonos magasságú, különböző mélységű fiókbelsőkre vonatkoznak csak!)
    • Hátlap
      • Méretek: A hátlap méretei nem változnak az előzőhöz képest, mivel csak a fiókbelső mélysége változik.
      • Pozíciók: Egyedül a hátlap mélységi pozíciója fog változni. A kalkulációs táblázatban írjuk át az első értéket az aktuális mélység értékére. A kalkulációs táblázatban csak kattintsunk rá az első értékre és írjuk át. Figyeljünk, hogy a "szám" legyen kiválasztva értéknek.



    • Fenéklap
      • Méretek: A fenéklap szálirányú, vagyis mélységi mérete fog megváltozni, a keresztirányú, szélességi mérete marad ugyanazon a dinamikus értéken. A száliránynál a hátlapnál látott módon kell átírni az első mértéket, vagyis a fiókbelső mélységét a jelenlegi értékre
        .


      • Pozíciók: A fenék lap pozíciója nem változik egyáltalán, az előző mérethez képest.



    • Fiók oldalak
      • Méretek: A szálirányú méret, a magasság marad ugyanaz. A keresztirányú, hossz méretet kell átírnunk a jelenlegi mélységre. Itt nincsenek számolások, elég ezt a fix számot átírni a kalkulációs táblázatban.
      • Pozíciók: Minden marad ugyanaz, az oldal pozíciói nem változnak az előző mérethez képest.


  • Az anyagok nem változnak jelen esetben. A fiók oldalaknál csak a különböző magasságokban van más anyaga a káváknak.


  • Itt is csinálunk legalább egy árazható alapelemet, ami megkaphatja magának az árazott anyagnak a nevét. Fontos, hogy ehhez a megfelelő anyagot rendeljük hozzá értelem szerűen. (300-as alapelemhez a 300-as fiktív anyagunkat kell hozzárendelni.



5.2 Változtatások magassági méretkülömbségnél:


Miután készen vagyunk az azonos magasságú fiókbelsőkkel, meg kell csinálnunk más magasságú változatokat is. Más magasságú fiókbelsőknél természetesen más értékeket kell módosítanunk.


  • Érdemes az azonos mélységű már kész részelemeket átmásolni és azokat átalakítani, utána a többi mélységet az előző leírás alapján lehet létrehozni. A következő leíráshoz a példánkban a 140/270-es StrongBox fiókbelső részelemeit határozzuk meg, a 86/270-es részelemeket használva.
    • Hátlap:
      • Méretek: Értelem szerűen csak a szálirányt kell változtatni, vagyis a magasságát. Ez az esetünkben 124mm a 140 magas StrongBox-nál.



      • Pozíciók: A hátlap pozíciója nem változik ebben az esetben



    • Fenéklap:
      • Méretek: A fenék lap méretei nem változnak.
      • Pozíciók: A pozíciók sem változnak ebben az esetben.



    • Oldalak:
      • Méretek: Az oldalak szálirányú, vagyis magassági méretét kell átállítanunk a jelenlegi magassági értékre. A keresztirányú, hossz méret marad ugyanaz.
      • Pozíciók: A pozíciók maradnak ugyanazok.



  • A korpusz anyagok nem változnak jelen esetben, a fiókkávának válasszuk ki a megfelelő (jelen esetben StrongBox 140-es) anyagot, amihez a megfelelő méretű textúrát szeretnénk hozzárendelni.


  • Az árazható alapelemet itt is értelem szerűen az alapelemmel megegyező fiktív anyaghoz rendeljük.



Ezek után definiálni tudjuk az összes mélységet az alapján, ahogy a 6.1-es pontban olvashatjuk és minden magassági méret első eleménél használjuk a 6.2-ben olvasottakat.



Miután az összes alapelemet definiáltuk, nincs más hátra, mint létrehozni egy anyagcserét a rendszerünknek. Ide mindössze annyi anyagcsere választásra lesz szükségünk, ahány színben szeretnénk megjeleníteni a fiókbelsőnket, az összes anyagcserét ezeken belül fogjuk definiálni.



6. Anyag cserék


Az anyag cserénél gyakorlatilag összepárosítjuk az összes általunk létrehozott fiktív és konkrét anyagokat. Az, hogy hány választásunk lesz, azt az fogja eldönteni, hogy hány színben szeretnénk látni, vagy hány féle konkrét anyagot szeretnénk beárazni egy azonos méreten belül.


Jelen esetünkben két színünk van, ezt a két eset fogjuk szétbontani.



6.1 Az új anyag csere létrehozása


  • Nyissuk meg az anyag csere oldalt a Gyártás-előkészítőből, majd kattintsunk a Beállítások/részletek gombra



  • Függetlenül attól, hogy mi jelenik meg a szűrésben, írjuk át a bal oldali mezőben a fiókbelsőnk nevére, ami ott van. (feltehetően bútor anyag lesz ott, ha egyből a beállításokba léptünk) A jobb oldalon írjuk be a konkrét anyagot, ami különböző lesz az anyag cserékben. Példánkban ez a szín lesz. Nyomjuk meg a "plusz" gombot.




  • Ezután a jobb oldalon írjuk át a következő változatra (színre), amit szeretnénk választási lehetőségként létrehozni és nyomjuk meg ismét a "plusz" gombot.





6.2 Anyagcserék definiálása


Ugyanebben az ablakban ki kell töltenünk a középső mezőt, úgy hogy a fiókrendszerünk összes fiktív anyagát definiáljuk egy választáson belül. Csak a különböző konkrét anyagok fognak különböző anyagcsere választásokba kerülni.


  • A fiók oldalak anyagait a fix fiók mintákhoz kell hozzárendelni. Jelen esetünkben a két választási lehetőségben különböző lesz a színe. (fehér és szürke)
    • Ha kész vagyunk az egyikkel, érdemes átmásolni a cseréket a középső listában és módosítani azokat a cseréket, amik különböznek.
    • Ezt a másolást érdemes azután csinálni, hogy az összes cserét definiáltuk, az alábbi képpen csak szemléltetni szeretnénk a különbséget a választások között.




  • Az árazható elemeket szintén színenként, változatonként felvesszük az összes méretben ugyanezekhez a választásokhoz. Alábbi képünkön a szürke StrongBox szett anyagcseréi látszanak.




  • Ezután megjelenik majd a választási lehetőség az anyag csere főoldalán, ahol kiválaszthatjuk a színt, amit akár a berendezőben is láthatunk, ha az objektum tervezőben megterveztük a kávákat.






A fiók szett és a korpusz anyagok (hátlap, fenéklap) meg fog jelenni a Gyártás-előkészítésben, ha nem, akkor az elemlista beállításokban nézzük meg a típus szűrést.


A Gyártás előkészítés anyagösszesítés részében attól függően fog megjelenni, hogy az anyagok milyen alapanyag csoportban vannak. Ha bútorlapot használunk a korpuszoknak, azok természetesen a korpusz összegzésben fognak megjelenni. Ha új csoportot hoztunk létre a konkrét anyagoknak, a különböző méreteknek, változatoknak, akkor azt a csoportot hozzá kell rendelni egy anyagösszesítés csoporthoz. Erről bővebben az anyagösszesítés beállítások oldalon lehet olvasni.